Nem hat a propaganda: egyre többen gondolják úgy, hogy Orbánék felelősek a magas rezsiért
Már a fideszesek harmada is úgy gondolja, hogy a kormány a hibás és nem a szankciók.
Már a fideszesek harmada is úgy gondolja, hogy a kormány a hibás és nem a szankciók.
A magyar miniszterelnök pekingi útját korábban negatív jelzőkkel illette Kaja Kallas észt miniszterelnök is.
Az amerikai exelnök előszeretettel példálózik Magyarországgal, ami legalább arra jó, hogy kiderüljön, mennyire nincs képben.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Uniós körökben azonban lapértesülések szerint általános nézet, hogy Orbán decemberig be fogja adni a derekát. A Financial Times mindeközben arról ír, hogy Lengyelország úgy lehet ismét erő az Európai Unióban, hogy közben függetleníti magát Orbán és Fico hisztérikus kitöréseitől.
Orbán nemzeti konzultációval, Karácsony budapesti egységgel, az ellenzék egymás ekézésével nyitotta meg a 2024-es kampányt – de mire számíthatunk a hátralévő közel 8 hónapban? Közéleti podcastunkban Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével beszéltünk arról, mennyire áll stabil lábakon a kormánypárt és felül tud-e kerekedni az ellenzék önmagán jövő nyárig.
Ukrajna támogatása megosztotta az államfőket csúcstalálkozójuk második napján Brüsszelben – annak ellenére, hogy a vonatkozó, költségvetést érintő döntések decemberben lesznek csak aktuálisak.
Sok volt a szirénázó mentőautó a veszprémi várban.
Jászai Gellért legutóbb együttműködési nyilatkozatot írt alá a kínai techóriással.
Egy Tiborczhoz köthető magántőkealap 2022-ben kétszáz hektárt vásárolt Soroksár mellett, területük egy része pedig a lap szerint egybeeshet azzal az 560 hektárral, ahol hatalmas beruházás készül – írja a Válasz Online.
Ez elől vajon ki tud térni?
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a pekingi Orbán–Putyin-találkozó. Ahogyan az is, hogy a magyar miniszterelnök utolsó EU-s mentsvára lehet Robert Fico, akinek soha nem kísérte akkora figyelem a nemzetközi szereplését, mint most. A New York Times a leállított szlovák fegyverszállításokról ír. Az Euractiv Katarina Barleyt, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnökét idézi, akinek megvan a véleménye az Európai Bizottság és a magyar kormány lehetséges alkujáról. Az egyik legbefolyásosabb francia értelmiségi, a lengyel–zsidó származású Alain Finkelkraut az izraeli konfliktusról beszél a Der Standardban.
Úgy fest, a magyar miniszterelnökre marad, hogy lobbizzon a kínai technológiáért, ami nem felel meg az uniós szabályoknak.
A Kossuth rádióban arról beszélt a miniszterelnök, hogy a nemzeti konzultáció arra hatalmazza fel, hogy jó kikötőbe kormányozza a magyarok hajóját. A Kossuth rádiós beszélgetésbe jutott a nemzeti konzultáció mellé egy adag brüsszelezés és migránsozás, de a miniszterelnök beszélt arról is, hogy Magyarország miért barátkozik ennyire Kínával.
A brit lap cikke megszólaltatja Krekó Péter politológust is, aki szerint a miniszterelnök próbál hídfő lenni a Kelet és a Nyugat között, maximálisan kihasználva az előnyöket mindkét irányban, noha egyre egyértelműbb, hogy ez lehetetlen az adott geopolitikai körülmények közepette.
A birtok a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző tulajdonában van.
Úgy tudjuk, a miniszterelnök jelezte azt is, hogy a találkozó nem az ő kezdeményezésére jön létre, de az elől kitérni nem volt lehetséges.